Az UV-fény fenti hullámhosszát a Nap bocsátja ki, de csak a hosszabb hullámhossz, az UV-A és az UV-B éri el a földet. A legrövidebb hullámhosszú, de legnagyobb energiájú UV-C sugarakat az ózonréteg blokkolja.
UV-A (hosszú hullám; 400-315 nm): fekete fényekhez, bőrbarnításhoz, tinta/gyanta kikeményítéshez használják.
UV-B (közepes hullámú; 315-280 nm): pikkelysömör kezelésére használják, leégést, bőrrákot okozhat.
UV-C (rövidhullámú; 280-200 nm): a leghatékonyabb csíraölő fertőtlenítésre.
UV-V (vákuum UV, 200 nm alatt): ózonképződést okozhat a levegőben.
Az UV -spektrum a következő b
Mivel az UV-C sugarakat elzárja az ózonréteg, a mikroorganizmusok nem fejlesztettek ki természetes védelmet az UV-C energiával szemben. Amikor egy mikroorganizmus DNS-e elnyeli az UV-C energiát, molekuláris instabilitás lép fel, ami a DNS-szekvencia megzavarásához vezet. Ezáltal a sejt képtelen növekedni vagy szaporodni. Szaporodási képesség nélkül a sejt nem tud fertőzni, és gyorsan elpusztul.
Az UV-C energia alkalmazása a mikroorganizmusok inaktiválására Gericid Irradiation vagy UVGI néven ismert. Erre a célra az 1900 -as évek elejétől használják. A mesterséges UV-C energiát baktériumölő ultraibolya lámpákban állítják elő, amelyek kisnyomású higanygőz ionizálásával állítják elő az UV sugárzást. Ezek a lámpák hasonlóak a tipikus háztartási fénycsövekhez, de nem rendelkeznek foszforeszkáló bevonattal, amely lágy fehér fényt ad. A legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható UV-C lámpa kisnyomású higanylámpa, amely 253,7 nm-en bocsát ki UV-energiát, ami ideális hullámhossz a mikroorganizmusok DNS-ének megzavarásához.
Az UV-C lámpákat és készülékeket világszerte egyre többször használják különböző konfigurációkban és alkalmazásokban a víz, a levegő és a felületek fertőtlenítésére.
Az adagolás határozza meg a hatékonyságot!
Az adott mikroorganizmus inaktiválásához szükséges UV-C energia mennyiségét dózissal mérik, amelyet a besugárzási energia és az expozíciós idő kombinációja határoz meg. A mikroorganizmusok felszíni inaktiválása és a légáramban történő inaktiválása közötti legfontosabb különbség az expozíciós idő. A légáramban lévő mikroorganizmusok UV-mezőben való tartózkodási ideje másodpercek nagyságrendű, és sokkal nagyobb UV-C dózist igényel, mint a felületi alkalmazás. A tudósok megállapították, hogy a különböző mikrobapopulációk milyen mértékben csökkennek a biocid tényezők, például az UV-C besugárzás hatására. Az élőlények különböznek az UV-C inaktiválásra való fogékonyságukban; általában a vírusok a legérzékenyebbek az UV-C-vel szemben, majd a baktériumok, a penészgombák és a gombaspórák a legkevésbé fogékonyak.
Az UV-C besugárzás engedelmeskedik a fény fordított négyzet törvényének is, ahol az adott pont intenzitása fordítottan arányos a fényforrástól való távolság négyzetével.
A matematikai modellezés alapján az UVDI mérnökei saját fejlesztésű és harmadik fél által hitelesített számítógépes modellező programokat fejlesztettek ki, hogy megbecsüljék a cél mikroorganizmusok deaktiválási arányát, majd ezt követően olyan UV-C rendszereket terveztek, amelyek hatékonyan és hatékonyan fertőtlenítik az érdeklődésnek kitett levegőt, felszínt vagy vizet.
UV-C hatás az anyagokra
Hosszan tartó UV -sugárzás a szerves és szintetikus anyagok fotobomlását okozhatja. A rövid hullámhossz miatt az UV-C áteresztőképesség a legtöbb anyag esetében nagyon alacsony; ezért a fényképek romlásának nagy része csak az anyag közvetlen felületén fordulhat elő, és/vagy fakulásként vagy elszíneződésként nyilvánulhat meg. Minden olyan alkalmazásban, ahol az expozíció meghosszabbítható, figyelembe kell venni, hogy egy tárgy mennyire hajlamos az UV -lebomlásra.
UV-C biztonsági&erősítő; Expozíciós határértékek
A víz, a levegő és a felületek fertőtlenítésére használt ultraibolya baktériumölő besugárzás biocid a mikroorganizmusokra, de az emberekre is veszélyt jelent. A túlzott UV -sugárzás szemkárosodást okozhat fotókeratitis és kötőhártya -gyulladás formájában. Ezek a tünetek általában az UV sugárzás után 6-12 órán belül jelentkeznek, és 24-48 órán belül elmúlnak. Az ultraibolya sugárzásnak való kitettség a bőrre is hatással lehet, és bőrpírt (bőrpír) okozhat. Az UV-C nagy része visszaverődik és elnyeli az emberi bőr külső holt rétege, ezáltal minimálisra csökkentve az epidermiszrétegen keresztül továbbított UV-C-t.
A CDC és az NIOSH különböző UV -hullámhosszakra vonatkozó megengedett expozíciós határértékeket javasolt. UV-C esetén 253,7 nm hullámhosszon az ajánlott expozíciós határérték (REL) 6 mJ/cm2 napi 8 órás műszakban. A megfelelő személyi védőfelszerelés (PPE) használata ajánlott, ha a személyzet UV sugárzásnak van kitéve.
