A vízszennyezés komoly aggodalma a kortárs ember számára. Ismerjük a vízszennyező anyagokat, például a főbb ionokat, nehézfémeket, színezékeket és szerves szennyezőket.
A víztestek radioaktív szennyezése azonban egy újonnan megjelenő probléma, amely súlyosan érinti a vízszennyezést és az emberi egészséget. A közelmúltban radioaktív szennyeződésről és a kapcsolódó egészségügyi hatásokról számoltak be a világ számos részén.
A radioaktív elemek azonos nukleáris töltésű (atomszámú) radioaktív izotópokból álló elemek, amelyek természetes radioaktív elemekre (például aktínium, tórium, urán stb.) és mesterséges radioaktív elemekre (plutónium, americium, curium) oszthatók. , stb.) és a nukleáris sugárzás A víz a nukleáris reakciók során keletkező erősen radioaktív szennyvízre utal. Ezek a szennyvizek számos olyan radionuklidot tartalmaznak, mint például jód, cézium, stroncium stb., amelyek rendkívül károsak az emberi egészségre és a környezetre.
A radioaktív anyagok különféle módon kerülhetnek vízforrásokba, például nukleáris balesetek, atomerőművek kibocsátása vagy a radioaktív hulladék nem megfelelő elhelyezése esetén. Ha a víz radioaktív anyaggal szennyezett, az egészségügyi kockázatot jelent az emberre és a környezetre.
A nukleáris sugárzás ionizáló sugárzásból áll, beleértve a , és a sugarakat:
1. a sugarak hélium magok, és a külső sugárzás áthatolási képessége nagyon gyenge. Papírral elzárható, de belélegezve káros a szervezetre.
2. A sugarak elektronáramok, és az égési sérülések a bőr besugárzása után nyilvánvalóak. Mivel ennek a kétféle sugárzásnak a behatoló ereje kicsi, a becsapódási távolság is viszonylag rövid, amíg a sugárforrás nem jut be a szervezetbe, addig az ütés nem lesz túl nagy.
3. A sugarak áthatoló ereje nagyon erős, és ez egy nagyon rövid hullámhosszú elektromágneses hullám. A sugarak abban hasonlítanak a röntgensugárzáshoz, hogy behatolnak az emberi testbe és az épületekbe, és a károsítási távolság hosszabb. Ez a folyamat reakcióképes vegyületek, például hidrogénionok (H plusz ), hidroxilgyökök (OH·) és hidrogén-peroxid (H2O2) képződését eredményezi. Ezek a hatóanyagok részt vehetnek a kémiai reakciókban, és befolyásolhatják a víz tulajdonságait és viselkedését.
A víztesteket szennyező radioaktív anyagok átvándorolhatnak a víztesteken, beszivároghatnak a felszín alatti vízforrásokba, hatással lehetnek az ökoszisztémákra, és esetleg bekerülhetnek a táplálékláncba. A szennyezett víz ivása akut sugárbetegséget okozhat, melynek tünetei közé tartozik az émelygés, hányás, hasmenés, fáradtság és láz. A vízben lévő bizonyos radioaktív szennyező anyagoknak, például radionuklidoknak, például rádiumnak, uránnak vagy radonnak való hosszú távú expozíció növeli a rák kockázatát. Idővel a sugárzás károsíthatja a DNS-t, és rákos sejtek kialakulásához vezethet. Szennyezett vízzel történő lenyelés esetén a jód radioaktív izotópjai felhalmozódhatnak a pajzsmirigyben, ami növeli a pajzsmirigybetegségek kockázatát, beleértve a pajzsmirigyrákot vagy a pajzsmirigy csomókat.
Hogyan reagálhatunk?
1. Győződjön meg arról, hogy az ivóvízforrás biztonságos, próbálja meg felforralni vagy szűrje tisztára a vizet
2. Kerülje a közvetlen érintkezést sugárszennyezett vízzel. Ha expozícióra van szükség, például fürdéskor vagy ruhamosáskor, egyéni védőeszközök, például vízálló kesztyűk és köpenyek használhatók az expozíció kockázatának csökkentése érdekében.
3. Aktívan részt venni a környezetvédelmi tevékenységekben
